2012. december 12. szerda - 01:52 | beküldő: unique Rámzuhant a világ. Kitárult és rám hull minden kincse. Kitátom a szám és a hópihék, mind más és más mintában, mintha belém ivódnának. Énné válnának. Belém költöznének. A percek pillanatokká zsugorodnak, a…

2012. december 12. szerda - 01:44 | beküldő: unique "Gyönyörűt láttam, édeset, elképzeltem egy gyenge rózsát. Elbámészkodtam s rám esett, mint nagy darab kő, a valóság." (József Attila) ********************************* Sírtam is volna egy keveset de már azt sem…

A boldogság viszonylagos, sosem felejtem. A pillanat művészete. Mostanában úgy tekintem, hogy mosoly-pillanatok láncfűzére, s ha néha egy könny, bánat becsúszik, az már mégsem tudja igazán megbontani a láncot. Már nem kötődik ki a fonal, köti valami, ami nem a csat, és ha úgy…

S ahogy gördülünk cseppekben és folyékonyan a nyárba, holott 6 hete még a telet ittuk, úgy öleljük át a változást magunkban is, hisz amikor valóban elengedsz, nem sorsára hagyod a másikat, csak engeded, hogy élje a másik azt, amit már te nem építhetsz, egy-egy téglával nem…

2012. október 9. kedd - 14:30 | beküldő: unique Milyen érdekes, azt hinném, ébren vagyok. Aztán rájövök, álmodom. És mindezt az álomban! Ott felébredek, körülnézek, megnyugszom, majd valóban felébredek. Aztán van úgy, hogy összemosódik az éberlét és az…