2013. november 15. péntek - 13:30 | beküldő: unique
Nem hiszek abban, hogy a saját harcainkat valaki más megharcolja majd helyettünk. A démonainkkal való küzdelemben valaki segíthet, igen, de a döntő lépéseket bizony magunknak kell megtennünk.
Sikerélmény nélkül élni ... nem lehet ... ha viszont valaki búval bélelt, a hangulattól, lelki tisztogatástól, és az érzelmi érettségtől függően halmozza és húzza be rossz dolgokat.
Ma mellettem állt egy nő, már késésben voltunk,a sor nagyon hosszú és magunkban feszültek és idegesek voltunk, de csendben maradtunk, vártunk. A sor másik oldalán a kiszolgáló is csendben, maximalistán végezte a dolgát, de az az egy sor elején álló erőszakos és butuska akadékoskodó mindenkit kiidegelt 1 perc alatt. Mellettem álló hölgy megkérdezte, hogy bírom? Mindjárt kész, mondom. Megnyugodott és elkezdett vicceket mesélni, 5 perc múlva már dőltünk a sorban a röhögéstől. Ráadásul előreengedtek, és így jól is jártam. A hölgy feladatának tekinti, hogy minden nap egy embert, a mellette állót, megnevettesse :-)))
Azt gondolom Csernus új, letisztult könyve: Kiút (Pál atya és Bagdi Emőke prof. tanításai mellett olvasgatom) egy másik, kicsit szabadabb gondolkozásban és stílusban közelíti meg a "kockák" és "dögösek" világát, a fiatalok érzelemmentessé vált világát.
Önbizalom nélkül sehova se érünk. Ez az a bizonyos hit, magunkban.
Nekem is mindig ez volt a kérdésem, igen, tudom, mennyire fontos, na de kérem hogyan kell azt szerezni?
Sok választ találtam, az egyik a saját nyusziságom egyik érdekes velejárója, és mert már felvállalom: Szembemegyek a félelmeimmel. Kinevetem azokat. Belemegyek. Ha fáj, akkor is.
Nevetek magamon, saját hülyeségeimen, és hogy a világ nem ennyire komoly, és nem kell ennyire komolyan venni benne magam sem.
Működik. Sikerélmény. EZ is.
Kellene ez a könyv, nekünk szülőknek, IS. Igen, a nyelvezete továbbra is szabad szájú, de már nem zavar.
"Önbizalmat hogyan lehet szerezni?
Úgy lehet, hogy racionálisan, tudatosan érzelmi konfliktusaimban, melyek újak, vagy ismeretlenek, tekintet nélkül arra, hogy öröm vagy fájdalom, belemegyek. Mindezt ma teszem meg, önmagamért, és tisztában vagyok, hogy az önmagamért meddig terjed, és mikortól ártok vele önmagamnak és másoknak."
Csernus Imre
"Mondom, hogy ez a könyve a legjobb. Mostanra beérett a pasi. Már nem lázadó, hanem teszi a dolgát. Elemező és értő gondolkodású. " - Boró barátom
****
További részletek:
Ha úgy érzem, hogy játszmáznak velem, akkor egy adott türelmi idő után szétb@szom a másikat, gondolkodás nélkül. Ha én nem vagyok erőszakos a másikkal, akkor a másik velem miért cinikus? Prekoncepció volt? Megteheti, de egy bizonyos türelmi idő után a sokszorosát adom vissza. Nem szeretem a játszmákat. Ha egyenes, nyílt vagyok a másik ember felé, ő meg erőszakos az irányomba, egy idő után tükör leszek.
Szétnézel, és ma Magyarországon a Dantét látod. Erőszakosság, mohóság, kivagyiság, az ego tombol mindenhol. Megszámolom az embereket, akik elmennek előttünk az utcán. Eddig láttam nyolc arcot, a nyolcból egyik arcán sem volt mosoly. Ezért írtam meg ezt a könyvet. Mindenki búvalb@szott, tele gondokkal. Gyűrjük, gyűrjük, gyűrjük az életet, és eközben elfelejtünk élni."
Az emberek azt sem tudják, mit jelent tudatosan élni, hogy a feszültségeket hogyan lehet nyugtatók helyett más módon oldani. Nem tudják, hogy ha beszélnek a problémáikról, akkor megszabadulnak a feszültségektől. Ezt egyszerűen el lehet magyarázni.
Két barátnő beszélget. Az egyik azt mondja: Jaj de jó, mennyire megkönnyebbültem. Aztán csinálja ugyanazt tovább. Nem tudatosodik benne, hogy ha beszél a problémáiról, az tüneti megoldást jelent. Én az oki kezelésre vagyok kíváncsi. A tüneti kezelésre nagyon sokan, nagyon sokféle megoldást kínálnak, de az összefüggéseket én sehol sem olvastam, akár Poppernél, akár más nagy gondolkodóknál, hogy hogyan fogalmazzák meg, hogy önbizalmat hogyan lehet szerezni.
Úgy lehet, hogy racionálisan, tudatosan érzelmi konfliktusaimban, melyek újak, vagy ismeretlenek, tekintet nélkül arra, hogy öröm vagy fájdalom, belemegyek. Mindezt ma teszem meg, önmagamért, és tisztában vagyok, hogy az önmagamért meddig terjed, és mikortól ártok vele önmagamnak és másoknak."
Csernus Imre
