Ma zarándokutam elvezett a harciszerzihez (ninjutsu és jóga oktató), a védikus titkok és a hinduizmus világába, ezek botlottak belém, úsztak megint elém, én meg hagytam... nagyon nincs kedvem takarítani... inkább olvasgatok valami bölcset...

hátha rájövök a nyitjára, mázlista vagyok-e, hogy élek, és hogy most és itt élek, azokkal, akikkel, és úgy, ahogy... és ezekből a Sors/Isten/katicabogár stb... (mindenki helyettesítse be vagy ne a sajátját... ) adta körülményekből és a neveltetésünk és saját önbecsapásaink hibáiból mennyire tudunk kievickélni, rálátni, majd megtalálni és megvalósítani önmagunkat, megváltoztatni, amihez van ráhatásom és elengedni azt, amin nincs,

és nem belefulladni az előre-elrendeltetésbe... említsem csak a leggázosabbat: sajnos a halált még nem játszotta ki sokáig senki... és képes legyek az uralható részét az életemnek a magam kezébe venni, és túlnőni ezen a taposómalom-hedonista-álszent mutyivilágon, majd megtalálni azt, amiről jogosan gondolhatjuk, hogy létezik, lévén minden napunk áthatja és ennyi csak..

Miután annyi csoda történt már velem, tudom, hogy első lépcső a "sikerhez" az önmagamhoz vezető út, aztán onnan már annyi minden sikerül. Ugyanis el kell érnem valami fontosat: hogy ne billenthessenek igazán ki abból a hitemből, amit magamból merítek, amit magamról és a világról gondolok, de ne vessem el rögtön a mást, az újat, hisz az ostoba egyet gondol, a bölcs meg százat... jár körül, mielőtt kategorikusan vagy udvariasan kitessékeli a másik eszméjét, ha az épp a saját kisszobámba lép be.... (és igencsak kivagyi vagy rátarti, netán csak épp nagyon meg akar menteni és jót tenni velem.)

Imádom és eddig a legközelebb állt hozzám a kvantumfizika, mert a matek filozófia része és a fizika nagyon érdekes kézzel fogható, majd már ésszel alig felfogható bugyraiba vezet el minket... és szépen eljutunk egy olyan pontra, ahol leesik ismét az állunk, kiderül, hogy minél több mindenről tudunk, érteni vélünk, annál inkább rájövünk, hogy semmit se tudunk, ráadásul van valami, ami felülírja a biztosat is... és a végén már semmit se értünk :-), ... tehát minden úgy lesz, ahogy lesz, azt pedig ugye fedi titok és homály.... "és ugye aki azt gondolja, hogy érti a kvantumfizikát, az valószínű nem mélyedt el benne eléggé .." (Bohr), vagyis hát

továbbra is keressük önmagunkban vagy azon kívül a teremtőt, a gondviselőt, az univerzumot...életünk értelmét, feladatát, hovatartozását, anyánk vallását követjük, vagy épp elhagyjuk, mert épp ott ragadunk bele az egészbe, hogy ...

nagyon nem értjük, ha van is Isten/Sors/katicabogár, miért teremtett ennyi borzalmat... és egyre könnyebben ad ezekre a kérdésekre választ a reinkarnáció, ami maga is elég meredek, kevés jó és hiteles tanítót láttam, de a karma karma bizony lehet magyarázat ... mert hisz

... legyen a karma (ok-okozat, azt kapom, amit adok) valóság vagy illúzió, csak az emberi tapasztalatok is ezt mutatják: a jó körbejár, a rossz visszaszáll, és igenis megéri jónak lenni, szabad akaratunkból, nem érdekből, hanem szeretetből, a szabad akarat és a karma/sors pedig valahol nagyon is jól létezik együtt... mert ha szabad akaratból és szeretettel jók vagyunk, oldjuk a karmát, és ebben nagyon hiszek, minden védikus, ezo, vallási, Istenit vagy Univerzumot maga fölé és magába helyező ideánál ez a KÖZÖS

és a végén arra jutok, hogy mindegy hány életem volt ezelőtt, ha mondjuk egy 25 percig elhiszem a reinkarnációt és az előző életeket, és valóban elkezdem rendesen (értelmezve, szűrve) elolvasni, és valahol megint jön egy önvédő gondolat...

nem emlékszem rájuk, akkor meg mit ér az egész, ugyanolyan önmeló marad az egész életem, legyen hát ez az utolsó!!!!

Jónak lenni... és ezzel elintéztem az összes vallást, hinduizmust, kereszténységet, buddhizmust,ezoterikát és az épp divatos új irányzatokat stb, mert nagyon jól elvagyok én ezek különbségei keresése nélkül már, és nagyon jól kiolvasható az Összesben a KÖZÖS: a szeretet a válasz, jobbá tenni magam és a világom, világot, nem is tűnik nagyon bonyolultnak... És ebben van nagy bizodalmam, hogy az összes új eszme is tartalmazza majd nyomokban ezt és akkor ujjé a ligetben nagyszerű...

Nevezzük a szeretetet Istennek, Energiának, Erőnek, Rezgésnek, Hullámnak, Higgs-bozonnak, Gondviselésnek ... én már csak hanyattfekve rágcsálom a fűszálakat és hálát adok az égnek, hogy van nekem egy életem és benne ételem, (karmám és kamrám, nekem meg karmom), süt benne a nap és sütök benne tojásos nokedlit vagy fasírtot és VAN kinek adnom belőle! És adok is belőle másnak.
Egy gombóckát a gyomrába, és egy kis fasírtot is pirítok az orra alá :-)), csak hogy lássák, hogy törődöm velük és együttérző, sőt empatikus vagyok... :-)

Velük röhögöm, mert a barátoknál nagyobb ajándék nincs és belemormogok, motyogok, kotyogok a dolgukba, de csakis az övékbe, hadd lássák ismét, mennyire figyelek rájuk és a végén milyen jó is nevetni, magunkon is.

Mert a szeretet nem azt jelenti, hogy leülök a fenekemre és elvagyok a nagy nihilemben, vagy hirdetem úton-útfélen, (le)sajnálva azokat, akik erről mit sem tudnak, beleesve egy másnál több, jobb, különb úrhatnám polgár szerepbe... netán még naivabban esem újra és újra szerelembe, netán megvezethető, lenyúlható (mert élvezni és fogyasztani jöttem én a világra, vágyaimat megélni s ez alapján hitet választani - hát nem tudtam???), vagyis hülye maradok,

hanem azt jelenti, hogy adok annak, aki kéri,
adok annak, akinek nyilvánvalóan adni kell,

hogy megtanulom az embereket és a teremtéstörténelmet, hogy legalább én magam, a saját karmám karma lehessek és annyiszor adhassak és szerethessek, önzőn, mert ez nekem jó!, amennyiszer csak lehet és kell...
és a valláson és politikán túllépve... nem fogok szembehelyezkedni az országos és világi érdekek szerinti egyikkel, ha én egy másik vagyok... mert nem leszek egyik sem... csak én. A dokkban. Bekategorizálhatatlan és szabad érzésű, gondolkozású.
Szerencsére a máglyahalál már nem divat.

ááá... csak firkálok... de hisz értitek.

Pont ennyi.

Ennyi.
Pont.

Megyek paraszt-fengshuizni. Takarítok. Az legalább meglátszik. :-)

***
P.S.

Szóval itt jártam, maradjon hát nyom erről: Ez mekkora:
http://harciszerzi.hu/ha_isten_jo_miert_vannak_haboruk/

A white fül meglátja, ... őőő, vagyis ... a csipás szem is megláthatja benne az üzenetet, már nem egyéni, hanem világszinten:

A boldogtalanságunkért ne mást okoljunk.
A hit és ennek csodálatos jelentései.

Mikrovilág, makrovilág, mindegyik ugyanolyan. Ez a cikk most vallási szempontból közelíti meg ugyanazt, amit a Zeitgest - moving forward (haladás) tudományos és gazdasági szempontból.