2012. szeptember 4. kedd - 23:00 | beküldő: unique

"Ha vakon megbízol valakiben, két dolog sülhet ki belőle: egy életre szóló lelki társ vagy egy életre szóló lecke."

"Ha nem látlak a szívemmel, s te engem, remény sincs rá, hogy megértsük egymást." (Müller Péter)"

'Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal. A férfi pedig még azt is elfelejti róla, hogy nő.
Kétféle ember van. Az egyik fölfelé él. Ez a ritkább manapság. A másik lefelé. Ez a gyakoribb. A nő, aki felfelé él, tudja magáról, hogy angyal, és nagyon szégyelli magát, ha néha nem az. Ilyenkor úgy érzi, hogy elárult magában valakit. Elárulta a lelkében lévő szépséget és jóságot. Egy nő, aki nem jó és nem tud már szeretni, az lefelé él. És egy férfi, aki elfelejti, hogy a felesége angyal, az lefelé él.
Gárdonyi Géza, akinek könyvéből ez a bölcs mondás való, nem arra gondolt, hogy a férj már nem kívánja többé a feleségét, hanem arra, hogy nem látja meg benne azt, akit tisztelnie kellene. Akit becsülnie kellene. Akihez gyengédnek kéne lennie. És szeretni őt. S akiről azt kéne gondolnia: "Ő az én angyalom!"'
Müller Péter